Prvý týždeň z Piatich týždňov v divadle
Už v pondelok sme úvodným workshopom v školách otvorili projekt 5 TÝŽDŇOV V DIVADLE, ktorý realizujeme vďaka podpore Fondu na podporu umenia. Riaditeľka BDNR Iveta Škripková a herečka Mária Šamajová sa stretli so žiačkami a žiakmi Strednej odbornej školy pedagogickej v Lučenci a Obchodnej akadémie v Rimavskej Sobote, aby im priblížili divadelnú tvorbu a „pripravili“ ich na návštevu u nás v Banskej Bystrici. Včera sme v BDNR privítali Obchodnú akadémiu, pre ktorú sme pripravili scénické čítanie Hmla s úvodnou a záverečnou diskusiou a po obedňajšej prestávke sme im ponúkli inscenáciu Cyber Cyrano, opäť s lektorským úvodom a so živou diskusiou po predstavení, ktorú viedol doc. PhDr. Mário Dulovics PhD. z Pedagogickej fakulty Univerzity Mateja Bella. Od pedagógov z Rimavskej Soboty sme dostali skvelú spätnú väzbu, ktorú zverejnili aj na sociálnej sieti Facebook. (iu)
✒️Divadlo na rázcestí doby 🎭
✒️Színházlátogatás 🎭
Prísť do divadla je ako prísť domov. Privítajú Vás milo a prívetivo, usadia, pohostia. Nikto Vás nesúdi, domáci Vám porozprávajú všetko, čo majú na srdci a Vy zistíte, že je toho tak veľa, čo chcete povedať, opýtať sa…len niekedy neviete ako.
V priestoroch Bábkového divadla na Rázcestí sme spoločne s vynikajúcimi hercami uvažovali nad témou vojny. Z hmly sa postupne vynárali osudy takých istých ľudí ako sme my, ich životy poznamenané hrôzostrašnou realitou, ktorú nie je možné ignorovať, ťaživou tmou, ktorú osvetľujú len kde-tu malé plamienky nádeje.
Druhou témou nášho stretnutia s umením boli staré známe témy: láska, smútok, zrada, intrigy, nenávisť, hnev…vo svete dospievajúcej mládeže v čase, keď každý existuje predovšetkým na internete. Anonymný virtuálny svet je však oveľa krutejší ako reálny a ľudia môžu mať pocit, že manipulovať druhých je v poriadku, veď všetko je predsa len „akože“. Bolesť je však skutočná a prebúdza v človeku často to horšie.
Keďže sme pred návštevou divadla absolvovali aj prípravný workshop v škole, už vieme, že je super, že máme otázky a asi aj to, že často dlho hľadáme odpoveď.
Ďakujeme všetkým spolupracovníčkam a spolupracovníkom divadla za krásny umelecký zážitok.
Színházba jönni olyan, mint hazajönni. Kedvesen és barátságosan fogadnak, leültetnek, megvendégelnek. Senki sem ítélkezik feletted, az otthoniak mindent elmondanak, ami a szívüket nyomja, és ekkor rájössz, hogy annyi mindent akarsz mondani, kérdezni… Csak néha nem tudod, hogyan.
A bábszínház helyiségeiben kiváló színészekkel együtt elmélkedtünk a háborúró témájáról. A ködből fokozatosan ugyanazoknak az embereknek a sorsa körvonalazódott ki, mint amilyenek mi vagyunk. Életüket a félelmetes valóság jellemezte, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, egy nyomasztó sötétség, amelyet csak itt-ott világítanak meg a remény apró lángjai.
A művészettel való találkozásunk második témája régi, ismerős témák voltak: szerelem, szomorúság, árulás, intrika, gyűlölet, harag… a serdülő fiatalok világában abban az időben, amikor mindenki elsősorban az interneten létezik. A névtelen virtuális világ azonban sokkal kegyetlenebb, mint a valódi, és az emberek úgy érezhetik, hogy mások manipulálása rendben van. A fájdalom azonban valós, és gyakran előhívja a rosszabbat egy személyben.
Mivel színházlátogatás előtt részt vettünk egy iskolai előkészítő foglalkozáson is, már tudjuk, hogy remek, hogy vannak kérdéseink, és valószínűleg az is, hogy gyakran sokáig keressük a választ.
Köszönjük minden színházi munkatársnak a gyönyörű művészi élményt.
